Írd le az Élményed:

Az én halálközeli élményem egy szívműtét után történt. A műtét idején már súlyos beteg voltam. Valójában a Holt-Oram-szindrómához társuló veleszületett szívproblémák okozta pangásos szívelégtelenségben haldokoltam. Nagyjából egy évvel a műtétem előttig nem tapasztaltam semmilyen komolyabb problémát a szívemmel. Már azóta elmondták nekem, hogy az esetemben részt vevő orvosok nem voltak túlságosan biztosak abban, hogy túlélem a műtétet, mert már az altatás alatt is kékültem és a légzésem szabálytalan volt. Maga a műtét jól ment és a szív- és érrendszeri intenzív osztályra helyeztek. Minden jónak tűnt, amíg intubáltak és nem engedték, hogy önállóan lélegezzek. Nem sokkal ezután légzési nehézségeim támadtak és újra intubálni kellett.

Hogy rövidre fogjam a nagyon hosszú történetet: ez összesen három alkalommal történt meg egy hathetes időszak alatt és végül egy ballonnal ellátott csövet kellett bevezetni a lágyékomon keresztül, amely a szívemig ért fel, és minden szívverésemre együtt lüktetett vele. Ez idő alatt voltak rövid tudatos pillanataim, amikor az orvosok időnként levettek az életben tartó gépekről, hogy megnézzék, képes vagyok-e önállóan lélegezni, de úgy gondolom, nagyrészt eszméletlen voltam. Mindezek alatt kritikus állapotban voltam; az orvosok azt mondták a családomnak, hogy körülbelül huszonöt százalék esélyem van a túlélésre és ha mégis túléltem volna, nagy esély lett volna súlyos agykárosodásra.

Egy ponton, bár tudom, hogy nem voltam eszméletemnél, én is azt a gondolatot éreztem, hogy meg fogok halni. Emlékszem, hogy azt mondtam magamnak: ’Meg fogok halni.’ Egyáltalán nem voltam zaklatott ettől a gondolattól. Aztán volt egy rövid pillanatnyi sötétség és a következő, amit láttam, hogy egy helyiségben fekszem, amit úgy gondolok, hogy egy szoba volt. A szoba tele volt fénnyel, és bár világos fény volt, nem olyan, mint a tűző napsütés, inkább egy kellemes arany-fehér fény, ami egy üvegfalon keresztül szűrődött be. Nagyon szeretve éreztem magam abban a pillanatban, nagyon nyugodtnak és békésnek, teljesen ellazultam. Bár nem láttam senki mást, tudtam, hogy nem vagyok egyedül. Egy kis idő múlva hallottam egy kedves Férfi hangját, aki azt mondta: ’Minden rendben lesz, nem fogsz meghalni.’ Szeretném tisztázni, hogy amikor azt mondom, hogy hallottam egy hangot, nem úgy ’hallottam’ a füleimmel, hanem inkább az elmémből, inkább egy gondolatként. Emlékszem, hogy azt gondoltam, biztosan meghaltam és a mennybe kerültem. Ez az egész, amire emlékszem az élményből, azon kívül, hogy semmilyen módon nem volt ijesztő vagy nyomasztó.

Háttérinformáció:

Nem:

Az élmény ideje: 1997. március

Az élményed idején történt ehhez kapcsolódó életveszélyt okozó esemény? Igen. Műtéttel kapcsolatos.

HKÉ Részek:

Hogyan látod a saját tapasztalatodat? Pozitív

Szedtél drogot vagy gyógyszert, ami befolyásolhatta az élményt? Igen, morfiumot és valószínűleg más gyógyszereket is.

Bármilyen módon álomszerű volt az élmény? Nagyon is, eléggé szürreális volt.

Éreztél a testedtől való elválást? Igen. Emlékszem, ahogy lenéztem magamra, nagyon békésnek tűntem.

Az élmény során melyik ponton érezted magad a legtudatosabbnak és legéberebbnek? Eszméletlen voltam.

Bementél alagútba vagy átmentél rajta? Bizonytalan. Megtapasztaltam egy pillanatnyi sötétséget, de nem vagyok biztos benne, hogy átmentem-e az alagúton stb.

Találkoztál vagy érezted a jelenlétét korábban elhunyt (vagy még élő) lénynek? Igen. Igazából nem láttam senkit, de tudtam, hogy nem vagyok egyedül.

Láttál ragyogó fényt vagy érezted, hogy körülvesz? Igen. Ez egy erős fény volt, nem olyan, mint a vakító napfény, inkább egy kellemes arany-fehér fény.

Milyen érzelmeket éreztél az élményed alatt? Kezdetben egy kicsit bizonytalan és szorongó voltam, de a legtöbbször a biztonság, a szeretet és a nyugalom érzését éreztem.

Isten, a spiritualitás és a vallás:

A vallási háttered a HKÉ idején: Bizonytalan. Nincs.

Vallási háttered jelenleg: Mérsékelt. Spirituális, de nem vallásos.

Történt bármilyen változás az értékrendedben vagy hitedben az élményed után annak hatásaként? Igen. Igen, bár nem vagyok vallásos ember, most sokkal spirituálisabbnak érzem magam.

Ami a földi életet illeti, a valláson kívül:

A változások az életedben, mivel a halálközeli élmény történt, a következők voltak: Növekedés.

Változtak a kapcsolataid kimondottan az élményed miatt? Sokkal megértőbb és érzékenyebb vagyok mások szükségleteire, valamint sokkal együttérzőbb és gondoskodóbb. Sokkal kevésbé aggódom, mint korábban és hajlamos vagyok napról napra haladni. Jobban odafigyelek az élet apró dolgaira, igazán szeretem a természetet és a körülöttem lévő világot.

A HKÉ után:

Nehéz volt kifejezni az élményed szavakkal? Igen. Nehéz megmagyarázni, mivel olyan volt, mint egy álom.

Lett bármilyen pszichikai, nem szokványos vagy egyéb speciális adottságod az élményed után, amivel az élményed előtt nem rendelkeztél? Igen. Sokkal intuitívabb lettem és rendelkezem hatodik érzékkel. Többször is láttam és beszéltem angyalokkal. Van egy vagy több része az élményednek, ami(k) különösen jelentőségteljesek számodra? Kezdetben a halálfélelem volt a legrosszabb. Minden más csodálatos volt!

Megosztottad valaha ezen élményed másokkal? Igen. Csak a férjemmel beszéltem erről, aki nagyon megértő és érdeklődő volt. Nem hitetlenkedett. Az ő folyamatos támogatásával tudtam leírni a tapasztalataimat, hogy megoszthassam másokkal. Kicsit bizonytalan vagyok, hogy megosszam-e a tapasztalataimat bárki mással a családomban, mert azt hiszem, furcsának találnák és lehet, hogy nem hinnének nekem.

Bármikor az életben, bármi reprodukálta az élményed bármely részét? Nem.

Van bármi más kérdés, amit feltehetnénk, hogy jobban át tudjuk adni az élményedet másoknak? Ez így jó, ahogy van. Köszönöm, hogy lehetőséget kaptam, hogy megosszam másokkal, akiknek hasonló tapasztalataik vannak.