Arielera HKÉ


Írd le az Élményed:

Öngyilkos akartam lenni és folyékony parafint ittam két vagy három órakor hajnalban. Aztán lefeküdtem. Egyszerű, gondoltam én.

Kicsit később felébretem, hánytam aztán megmosakodtam. Sohanem éreztem ilyen fájdalmat, így hívtam mentőt. Emlékszem, hogy a kórházba vittek. Mondtam az orvosnak, hogy a mentősök nagyon dúrvák voltak (és akkor keveset mondtam). Emlészem, hogy azt válaszolta, hogy fontosabb rajtam segíteni mint a mentősöket fegyelmezni. Mondtam neki, hogy folyékony parafint ittam, kértem, hogy adjon fájdalomcsillapítót, aztán elájultam.

Úgy tűnik, azonnal a kórházba vittek. Az oxigénhiánytól kék voltam. Nem tudom, hogy klinikai halott voltam-e. De azt tudom, hogy 3 hétig kómában voltam.

Ez alatt a 3 hét alatt egy egész életet leéltem. Ez idő alatt láttam apámat kiválasztani melyik személyiséget a három közül akar felnevelni. Három verzióm volt ami közül választhatott: az első gyönyörű volt de buta, a második visszafordíthatatlanul sérült volt, a harmadik az én saját személyiségem volt. Újra 14 éves voltam (ijesztő!).

Valahogy megtapasztalhattam szerelmet első látátsra és viszonzott volt. Találkoztam férjemmel, Keirinnel, és ezen a másik létsíkon megházasodtunk. Az unokatestvérem volt, a harmadik fia volt anyám második unokatestvérének. Sokkal fiatalabb volt nálam és 180 cm magas. A családja az Erie Tó vidékéről volt, skót eredetü.

Hajó és csónak építéssel foglalkozott a családja legalább 3 generáció óta. Csak fa hajókat épÍtettek még az üveggyapot hajók idejében is. Jól ismert család volt a fából készült műalkotásaikról, ezért megkérték őket, hogy csináljanak valakinek egy emlékművet.

A férjem átvette a családi válalkozást amikor az apja és a két bátyja háborúba ment. Mindannyian egy tengeralattjáron szolgáltak. Eltüntek évekre aztán előkerültek. Minden jö volt, de a család mentális egészségére nem esküdnék meg.

A családi atmoszféra nem volt jó. Senki nem volt boldog. Úgy döntött a családom, hogy elköltözik. A férjem apja az egyik legellenszenvesebb ember volt akivel valaha találkoztam. Az anyja egy kifinomult kretén volt. Mindenki utált engem. Soha nem értettem és most sem értem miért.

Egy baleset során hajóépítés közben elvesztette a jobb karját. Ez azelőtt történt mielőtt megismertem. (Nem tudom nem egészként látni a férjem, annak ellenére, hogy ragaszkodik hozzá, hogy ez az igazság. Akár melyik oldalán feküdtem az ágyban, nem volt probléma. De nyilvánvalóan kellett volna, hogy legyen.)

Az esküvőm gyönyörű volt bár siettetve volt. Nem voltam terhes. Bár emlékszem szeretkeztünk és azt terveztük, hogy ha rajta kapnak minket, akkor bele mennek az esküvőbe. Az egész családja ott volt azesküvőn.

A gyűrüm az anyja eljegyzési gyűrüje volt. Megkérdezte tőlem a férjem, hogy ez elfogadható-e számomra. Tudtam, hogy ez milyen sokat jelent számára, így természetesen igent mondtam. Liliom és rózsa volt mindenütt.

A családi ellenségeskedés ellenére szerettük egymást és a családja tisztelte annyira, hogy egy gyönyörű, álom esküvőt adtak nekünk. A koszorúslányok ruhája a legszebb volt amit valaha láttam. Lazac-rózsaszín volt az alsónemü, 30-as évekbeli stílusu háromnegyed ujjú, hosszú balerina szoknya,, mély V nyak kivágás. A ruhám hasonló volt, de mivel abban az életben is özvegy voltam, krém szinű volt. A férjem egy sötét szürke, talán fekete szmokingot hordott, bár egy délutáni, galamb színü szmoking jobban jellemző lett volna abban az időben. Minden esetre nem láttam nála jobb képü férfit.

Az ajka érintése a ceremónia után volt a legfontosabb. Tudtam, hogy mit várhatok, de sosem reméltem, hogy egy férfit akinek a lehelletében érezhetem a jelen és jövő reményét, hitét és lelkesedését. Minden ott volt, ő és én, jöhet bármi.

Meg kell mondanom, hogy soha nem szerettem ennyire senkit és engem sem szerettek ennyire soha. Nem tudom elfelejteni és nem is akarom. Ezen a létsíkon nem ismerek senki hozzá hasonlót. 15 éve özvegy vagyok idén 2002-ben és nem szándékozom újra megházasodni. (De nincs kifogásom a házasság intézménye ellen). Miután visszatértem ebbe a dimenzióba átmentem a szokásos gyászon mivel ott kellett hagynom férjemet, Keirint. Még mindig úgy érzem, hogy nem lenne fúrcsa, ha befordulnék egy sarkon és ott lenne.

Most, hogy itt vagyok ebben a valóságban, néha annyira érzema jelenlétét, hogy meg kell fordulnom, hogy tudjam itt vagyok és nem ott. A világ eseményeit tekintve, néha úgy érzem, hogy egy harmadik valóságba léptem.

Az első három hónapban a visszajövetelem után, el kellett gondolkodnom melyik lét volt a valóságos hely. A vágy, hogy visszatérjek szinte ellenálhatatlan volt először. Nincs vége az utamnak, de melyik Nő ne akarna ilyen szerelmet? Néha úgy érzem a szívem megszakad olyan nagy a vágyam.

Háttérinformáció:

Nem: Nő

Az élmény ideje: 9-24-2000 to 10-17-2000

Az élményed idején törént ehez kapcsolódó életveszéllyt okozó esemény? Öngyilkossági kísérlet

HKÉ Részek:

Hogyan látja az Ön tapasztalata? Pozitív

Szedtél drogot vagy gyógyszert, ami befolyásolhatta az élményt? Nem Váliumot kaptam, semmi olyat ami halucinációt okozna. Kellemes érzést ad a válium, de nem elég arra, hogy ezt az élményt átéljem.

Bármilyen módon álomszerű volt az élmény? Nem! Nem volt álomszerü. Ez egy összefüggő, nagyon érthető és ésszerü élet volt. Semmi okom nem volt rá, hogy kételkedjek annak a létsíknak a valóságában. Lassan két éve történt, de ma is úgy gondolok rá mint élményre, nem mint egy álomra!

Éreztél a testedtől való elválást? Igen Talán egy kicsit fiatalabb énem volt?

Az élmény során melyik ponton érezted magad a legtudatosabbnak és legéberebbnek? Egyiken sem. Bár mások azt mondanák, hogy a legkisebb ingerlésre is reagáltam.

Felgyorsult vagy lelassult az idő múlása? Minden mintha egyszerre történt volna; vagy az idő megátt vagy elvesztette a jelentőségét. Egy rövid életet leéltem 3 hét alatt. George Bush 2000-ben történő megválasztása az ébredésem előtt sokkal korábban történt.

Hasonlítsd össze az élmény során tapasztalt hallásod közvetlen az élmény előtti szokásos hallásoddal. Ugyan olyan.

Tudtál máshol történő dolgokról, hatodik érzéken keresztül? Sok dologról. Ellenőrizhető, mint pédául George Bush 2000-ben történő megválasztása. (George Bush először 2000-ben volt megválasztva).

Bementél alagútba vagy átmentél rajta? Nem

Találkoztál vagy érezted a jelenlétét korábban elhunyt (vagy még élő) lénynek? Igen Volt egy Férfi, vagy lény, egy szellemi vezető aki Férfi volt és elmagyarázta, hogy el kell hagynom a férjem. Telepatikusan, könnyenérthetóen komunikált. Elmagyarázta, hogy mi kreáljuk a dilemmáinkat. A cél nem az, hogy dilemmákat kreáljunk, vagy hogy kikerüljük, hanem, hogy keresztül menjünk rajtuk, mintha nem is léteznének. A földi létünk csak egy illúzió. Más szóval, ez a valóság egy hamis érzés.

A szellemi vezető megértette velem, hogy vannak dolgok amiket meg kell tanulnom és meg kell tapasztalnom a vissza utam során. Most, hogy belegondolok, egy iskola volt, hogy megértsem az élet összetettségét itt vagy ott, hogy tanuljak, főleg az emberek egymásra való hatásáról az emberi faj különös természetének alapjairól.

Láttál ragyogó fényt vagy érezted hogy körülvesz? Nem

Beléptél valamilyen földöntúli világba? Egyértelműen misztikus vagy földöntúli birodalomba.

Milyen érzelmeket éreztél az élményed alatt? Szerelmes lettem. Megbékéltem anyámmal valamilyen formában. Többet és jobban megértettem. Szeretve éreztem magam. Nem akartam semmit. De az egy hiány, nem igaz? Volt valaki, akinek a jelenléte megnyugtató volt.

Úgy tűnt mintha hirtelen megértenél mindent? Mindent az univerzumról (nincs leírás)

Felidéződtek a múltad korábbi eseményei? [ nincs leírás ]

Láttál jövőbeli eseményeket? Jeleneteket a világ jövőjéből [lásd fent]

Elértél egy korláthoz vagy fizikai határoló építményhez? Nem

Elértél egy határt vagy vissza nem térési pontot?

Elértem egy koráltot amit nem léphettem át; vagy visszaküldtek akaratom ellenére. Amit kijelenthetek, hogy ez az új szituáció miután visszajöttem nagyon fájdalmas volt és mélyen megbántottam a férfit akihez hozzámentem feleségül, Keirint. Az elválásra tisztán emlékszem. Nem emlékszem, hogy valamikor valaki válaszút elé állított volna, hogy válasszak. Emlékszem, hogy eldöntöttem egyedül. Gondolom ebből arra a következtetésre lehet jönni, hogy volt alternatívám. Még mindig van olyan nap amikor elgondolkodom, hogy ”Mit is gondoltam, hog yvisszajöttem?’. Arra gondolok, hogy talán egy hírtelen ötlet volt, anélkül, hogy belegondoltam volna. A reagálásom spontán volta arra utalhat, hogy volt valamilyen szinten kontrolom a szituáció felett.

Miután visszajöttem, a férjemmel való élmény tiszta maradt. Még ha kómában is voltam, bűntudatot, megbánást és gyászt éreztem az elveszett élet felett. Kierin, a férjem még egyszer megjelent, hogy tudassa velem, hogy megérti és megbocsájtja, hogy elhagytam. Irónikus, hogy arra gondoltam a felét sem tudja. Soha nem tudná a valöságot miért jöttem el, mert nem volt nekem megengedve.

Emlékszem, mielőtt eljöttem volt egy vitám a férjem apjával.Tudtam, hogy elmegyek, és ahogy emlékszem, addigra erről tudattam legalább őt. Rosszul bánt Kierinnel és a többi gyerekével sem sokkal jobban. Tudattam vele, hogy hálás lehetne, hogy elmegyek, de ha nem változik meg, az összes gyerekét is el fogja veszíteni, és ez az ő hibája lenne. Úgy éreztem, hogy el kellett ezt mondanom neki.

Úgy érzem, hogy a visszatérésemről való döntésnek “helyes” alapja volt. Ez nem csak az ő értük volt, de a döntés maga, a lelkem állapotának a mércéje is volt. Így, kíváncsi vagyok valolyában mennyire volt ez az én döntésem. Had legyek teljesen világos, nem hiszek a pokol tűzében. Valamint nem is tapasztaltam semmi jelét, hogy létezne. A helyes cselekedetnek több köze van ahhoz, hogy minden összefonodik. Ha hatással vagy egy részére a pókhálónak, még a legtávolabbi része is a pókhálónak hatással van. Mégha csak megremeg is. Valami történt ami nem történt volna meg az egymásrahatás nélkül.

Isten, a spiritualitás és a vallás:

A vallási háttered a HKÉ idején: Bizonytalan Keresztény: Episzkopál Pagan: nem feltételezek dolgokat! Elfogadom a véleményt. ‘a sok az EGY’----------EGYSÉG------Budhizmus jól hangzik, de az én nézetem nem egyezik a Dalai Lama-éval.

Vallási háttered jelenleg: Liberális, ugyan az

Történt bármilyen változás az értékrendedben vagy hitedben az élményed után annak hatásaként? Igen [nincs leÍrás]

Ami a mi földi élet kívül a vallás:

Voltak változások az életedben? Számos

Változtak a kapcsolataid kimondottan az élményed miatt? Nem igazán érdekel. Mindig többet adtam a barátságba. Most már úgy gondolom, hogy tegyék amit meg kell tenniük.

A HKÉ után:

Nehéz volt kifejezni az élményed szavakkal? Igen Nehéz róla beszélni. A családom mindig is prekognitiív volt. Nem akartam csak kiönteni a szívem egy csomó embernek a körülményeket tekkintetbe véve

Lett bármilyen pszichikai, nem szokványos vagy egyéb speciális adottságod az élményed után, amivel az élményed előtt nem rendelkeztél? Igen Hiper-intuició.

Van egy vagy több része az élményednek ami(k) különösen jelentőségteljesek számodra? Az, hogy visszajöttem. [A Földre].

Megosztottad valaha ezen élményed másokkal? Igen Először nem sokat beszéltem róla. Most mikor megosztom az élményem, az emberek megértik, akármi is volt, valóság volt nekem. Egy racionális ember sem sétált el mondván, hogy képzelődtem. Egy másodpercet sem töltöttem pszihiátriai intézményben.

Bármikor az életben, bármi reprodukálta az élményed bármely részét? Talán valaki cinikusnak hinné. De annál jobban tudom. Nincs semmi amit jobban szeretnék, mint újra átélni az élményem. Most olyan dolgokról álmodozom és kívánok amit tudom, hogy megkaphatok.

Én személyesen nem értek egyet a káosz teóriával. Úgy gondolom, mi emberek nem mindig látjuk vagy keressük az összefüggéseket, és ezért nem vagyunk képesek megjósolni a cselekedeteink következményeit. Mikor parapszichológiai képességekről beszélünk, ezek a képességek jelentik a természetes megoldást a jövőbeni események előrejelzésére. Szóval nincs több káosz. A kérdés az, “ha tudnánk a valós következményeit a jelen cselekedeteinknek, meggátolná-e anegatív cselekedetünket a vágyunk ellenére?” Figyelembe véve az igazán buta dolgokat, a legokosabbat és a legjobbat ami tőlünk telik napi szinten, el kell gondolkodnunk. Van egy olyan érzésem, hogy a pokolról alkotott elképzelés, a “bűn”következménye, és más negatív büntetési koncepciók helyettesíthetők – a valós megértéssel és a szabad akarattal (a következmények valós tudása alapján). Ahogy a “szellemi vezetö” mondta, “Mi vagyunk az igaz forrásai a saját problémáinknak”. Ez nem olyan egyszerű egy bolygón emberek milliárdjaival, de bizonyosan ez a dolgok lényege.

Van bármi más amit még szeretnél leíri az élményedről? Lehetséges 'más' de “a doktorok” akiknek elmondtam (az élményem) annyira érdeklődtek a fizikai részével (a csoda és a felgyógyulásom), hogy a többi része az élményemnek már nem volt számukra érdekes.

A feltett kérdések és az általad megadott információk pontosan és részletesen leírják az élményed? Bizonytalan

©1998-2024 NDERF, Jody Long & Jeffrey Long, MD. All Rights Reserved.

If you have benefited from our work and NDERF.org, consider a monthly or one-time donation through our 501(c)3 non-profit organization. We Really Need Your Help. Click here for more information.