Írd le az Élményed:

Mikor az Egyesült Államok Tengerészeténél szolgáltam, éppen egy kemény tojást ettem és megfulladtam. Csak belélegezni tudtam. A tüdőm annyira megtelt, hogy már nem fért bele több. Úgy éreztem ha ki tudnám szedni a tojást a számból, akkor talán túlélem. Egy közeli vízcsaphoz mentem és kinyitottam a vizet. Megpróbáltam inni, de amint a víz az ajkaimhoz ért, 120 volt rázott meg. Azonnal rájöttem hogy elektromos áram rázott meg, de arra számítottam hogy azt biztos túlélem. Továbbra is teljes légzési nehézségem volt, mivel a tojás beszorult a nyelőcsövembe. Az ujjammal kiszedtem a tojás egy részét, de nem tudtam lélegezni. Ekkora már kezdtem pánikba esni és nem jutott semmi eszembe amivel segíthettem volna magamon, hogy túléljem ezt a balesetet. Az Úrra gondoltam és azt mondtam magamban:” Legalább Keresztény vagyok.”

Benéztem a szomszédos szobába, és láttam a felettesem egy forgószékben ülni amint egy rádióüzeneten dolgozott. Rájöttem hogy menni még tudok, így odamentem a székéig. Beszélni nem tudtam, így az utolsó energiám arra használtam, hogy megrúgjam a székét így felhívva magamra a figyelmet. Leesett a padlóra és ott feküdt az írógép mellett. Én is a padlón voltam a felettesem mellett, mivel ugyanúgy elestem.

Egy másik tengerész, Joe, látott engem. Már csendben voltam és nem lélegeztem. Vérzett az orrnyergem, mivel bevertem az asztalba ahogy elestem. Joe pillanatokon belül elkezte az akkor alkalmazott hát-nyomásos életmentő módszert. Ezt ma már újraélesztésnek hívjuk. Egy másik tengerész hívta a mentőket.

Én a szoba mennyezetén voltam és néztem a tengerészeket ahogy a dolguk végzik, hogy megmentsék az életem. Én jól éreztem magam. Rájöttem ugyan, hogy a földön fekvő test az enyém volt, de egyáltalán nem érdekelt. Úgy láttam magam, ahogy mások is láttak engem. Nem a tükör által visszavert fordított kép volt. Jól és energikusan éreztem magam és hamarosan elvesztettem minden érdeklődésem ahogy néztem a tengerészeket akik a testemen dolgoztak.

Szellemi formában voltam, de ugyanúgy élőnek éreztem magam mint korábban. Gondolom halottnak hittem magam, de ez teljesen új volt nekem. Ezt az új életet gyorsan tanultam és semmi miatt nem aggódtam. Habár ez az új életmód valamennyire összezavart. Például amikor gondoltam valamire, automatán megcsináltam. Ránéztem a közeli falra és a következő pillanatban átmentem rajta. Visszatértem abba a szobába ahol a fulladásomkor voltam. Akaratom szerint lebegtem körbe a szobában. Átmentem sok rádión és telexgépen gond nélkül.

Láttam egy sötét területet az asztalom mellett és odamentem. Ekkor elkezdtem belépni ebbe a sötét ködbe. Mikor benne voltam, nagyon ki akartam jönni. Ez a dolog elborított. Olyan érzés volt, mintha egy másik emberben lettem volna. Riadt voltam és hiányzott a korábbi lebegő szellem formám. Végül kikerültem ebből a szorongató és forró területről. Olyan volt mintha egy méhben lettem volna, de ezt hogy lehet elképzelni?

Ezután rájöttem, hogy egy alagútba kerültem. Úgy saccoltam, hogy az átmérője az alagútnak két-két és fél méter lehettett. Álltam benne annélkül hogy elértem volna a tetejét. A magasságom 178 cm volt. Azonnal elkezdtem repülni az alagútban, sokkal gyorsabban mint szerettem volna. A sebesség hatalmas volt. Ijedt voltam. Valahol az utazásom során ebben az alagútban lelassultam, megálltam és egy férfi megnyugtatott hogy az utam nemsokára véget ér. Majd ismét ugyanolyan nagy sebességgel mentem mint korábban. Nem tudom hogy éltem túl az utat. A sebesség legalább fénysebesség volt vagy gyorsabb. Nem éreztem gyorsulási erőket csak félelmet és a borzalmas sebesség élményét. Végül megálltam az alagútban és ez jó alkalom volt megszemlélni. Az alagút úgy nézet ki mint egy nagy szellőzőcső, amit a ruhaszárítóknál használnak. A fény elsősorban nem az alagútban volt, hanem kívülről sütött befele. Az utazás alatt az alagútban hangos zúgó hangot hallottam, ami sértette a fülem. Gondolkoztam hogy mi tarthatja az alagutat. Elkezdtem sétálni és kerestem az alagút végét. Már egy sokkal nagyobb területen voltam, amit fehér köd és napfény vett körül. A fény amit láttam megszűntette minden félelemem az alagúttól. Embereket hallottam közvetlen a terület mellett. A hangok bíztattak, hogy menjek át a fehér ködön. Átsétáltam a fehér ködön és nagyjából egy tucat embert láttam. Az ösztönöm megmondta, hogy ők férjek és feleségek. Láttam már korábban ezeket az embereket, de nem tudtam visszaemlékezni a nevükre. Hamarosan jött értem valaki. A férfi nagyjából 27 éves volt és Levis farmer valamint fehér póló volt rajta. A többi 12 emberen fehér köntösök voltak. A férfi akin a farmer volt elmagyarázta, hogy ő az én vezetőm. Elmondta, hogy később majd találkozni fogok más emberekkel is, de ő azt akarta hogy sétáljak vele és nézzem meg ezt az új helyet.

Keresztülsétáltunk a legcsodálatosabb virágos kerten, amit valaha láttam. Részletesen megfigyeltem a virágok szirmait. Amikor a gyepet néztem, ráfókuszáltam a fűszálakra és csodáltam minden egyes szál szépségét. Ez a férfi és én gondolatátvitellel kommunikáltunk, ahogy a másik 12-vel is csináltam.

Láttam egy várost nagy épületekkel a messzeségben. Az épületek aranyszínüek voltak és a vezetőm azt mondta, hogy aranyból is vannak. Azt is mondta, hogy ha akarom arra gondolhatok, hogy legyek közelebb a városhoz és ott leszek. És valóban, arra gondoltam hogy közel vagyok és hirtelen az arany város legszélén találtam magam. Kis vízeséseket láttam a virágos kertekben, ami lélegzetelállító volt. Nagyon jól éreztem magam.

Később a vezetőm egy másik embernek adott át és ez az ember elmondta, hogy most az élet értékelésem fog következni. Ez alatt az értékelés alatt, ami nagyjából egy másodpercig tartott, mindent láttam amit korábban a földi életem során átéltem. Újra átéltem minden beszélgetésem. Láttam minden kisállatom, amim volt valaha. Láttam minden ruhadarabom amit valaha viseltem. Újra átéltem minden órát az iskolákban ahova jártam. Mindent újra láttam.

Ebben az épületben, ami nagyjából úgy nézett ki mint egy könyvtár, zajlott le az élet értékelésem. Itt történt az is, hogy megtudtam hogy nem maradhatok ezek a mennyei helyen. Nagyon csalódott voltam amikor megtudtam, hogy vissza kell mennem a földre. Sírtam és átkoztam a körülöttem levőket. A vezetőm értem jött és elvitt két iskolatársamhoz, akik négy évvel korábban haltak meg.

Sokkolt hogy élve látom őket. A földön amerikai focijátékosok voltak a középiskolában. Egy nap késtek az edzésről és az edzőjük köröket futtattott velük a pálya körül edzés után. Ezáltal jóval később mentek az öltözőbe, mikor már mindenki más elment. Nem volt melegvíz a zuhanyzóban. Mindketten ültek és várták hogy a vízmelegítő felmelegíti nekik a vizet és meghaltak szénmonoxid mérgezésben, ami a vízmelegítőből szivárgott ki. Irónikusan az egyik fiú apja volt a szerelő, aki beszerelte a melegítőt néhány nappal korábban és később tervezett visszajönni, hogy a kivezető szellőzőt beszerelje az új zuhanyzóba.

Kérdeztem a két fiút, hogy miért vannak itt, hiszen halottnak kellene lenniük. Elmagyarázták nekem, hogy senki soha nem hal meg. A két fiú nagyjából annyi idős volt, amennyinek láttam őket utóljára a földön. Mindketten boldogok és elégedettek voltak, hogy itt lehetnek.

A vezetőm visszavitt oda, ahol az élet értékelésem volt. Még egyszer megkérdeztem, hogy maradhatok-e. Egy férfi mondta, hogy vissza kell térnem a földre leélni az életem. Emlékeztem a vasárnapi iskolából, hogy ha valaki látni szeretné az Urat, akkor látni fogja. Én kértem, hogy láthassam Jézust. A vezetőmmel az oldalamon sétáltam vagy lebegtem egy kis emelvényre. Itt hagyot a vezetőm. Nem sokat kellett várnom és hallottam egy hangot az emelvény közelében amin álltam. Köd formálódott az emelvényen és én hallottam egy hangot engem kérdezni, hogy látom-e őt. Csak a ködöt láttam és a hangot hallottam. A hang arra kért hogy koncentráljak jobban és látni fogom. Hamarosan megláttam Jézust állni előttem. Megkérdezte hogy mit szeretnék tőle kérni. Elmondtam hogy vissza kell térnem a földre, de én nem akarom elhagyni ezt a Mennyei helyet. Elmagyarázta hogy még nem teljesítettem a kívánságait, amit az életem idejére elhatározott. Kérdeztem hogy milyen kívánságai voltak de nem válaszolt nekem. Mondta hogy tudni fogom a megfelelő időben. Kérdezte hogy tehet-e más valamit értem. Mivel akkoriban az amerikai haditengerészetnél szolgáltam és azt kértem, hogy helyeztessen át Tennessee-be. Elmondtam neki, hogy 12 éves gyerekként egy hónapot töltöttem ebben az államban és vissza akartam térni, mert csodaszép volt. Nem válaszolt nekem. Kérdeztem hogy megfontolja-e. Azt mondta csak egyszer kell kérnem és meglesz. Jézus sok dolgot elmondott, amit majd megtapasztalok az életem során. Csak azután emlékszem vissza ezekre, miután túlestem az adott eseményen. Viszont arra emlékszem, hogy azt mondta: meséljek mindenkinek arról, hogy meglátogattam Őt. Arra utalt, hogy meséljem el az embereknek hogy Ő valódi. Egy másik dolog amit sosem fogok elfelejteni az a szeretetének kisugárzása volt mikor mellettem állt. Az volt a legtökéletesebb szeretet amit valaha éreztem. Jézus mondta nekem, hogy visszakísérnek a földi otthonomba hamarosan.

Két férfi jött értem és elmagyarázták hogy ők az őrangyalaim. Egyikük korábban a kísérőm volt. Nem emlékszem arra, hogy az alagúton keresztül jöttem volna vissza a földre. Átutaztunk az űr sötétségén. Az úton vissza megálltunk beszélni. Az egyik őrangyal elmondta hogy egy nap találkozom majd egy hölggyel és ő a közeli barátom lesz. Elmondták hogy még nem most fogok vele találkozni, mert még nagyon fiatal kislány. Ez 1957-ben volt. Azóta kutatok utána és azt hiszem megtaláltam, de Ausztráliában él.

A kórházban ébredtem fel a vizsgálóasztalon. Megkérdeztem a három orvost, hogy adtak-e valamilyen gyógyszert ami elhiteti velem, hogy meghaltam és a Mennybe mentem. Azt mondták nem. Én azt mondtam, “Nos, éppen most tértem vissza a Mennyből.” Két orvos azonnal kiment és a harmadik azt mondta, hogy nem tudja mit gondoljon.

Háttérinformáció:

Nem: Férfi

Az élmény ideje: 1957 nyara

Az élményed idején törént ehhez kapcsolódó életveszéllyt okozó esemény? Igen Baleset fulladás és áramütés

HKÉ Részek:

Hogyan látod a tapasztalatod? Pozitívan

Szedtél drogot vagy gyógyszert, ami befolyásolhatta az élményt? Nem

Bármilyen módon álomszerű volt az élmény? Nem

Éreztél a testedtől való elválást? Igen Lenéztem a testemre a mennyezetről. Először láttam az arcomat rendesen. Tükörhatás nélkül.

Amikor a mennyben voltam megkérdeztem egy barátom aki 4 évvel korábban meghalt, hogy tudok-e ott dohányozni. Azt mondta tudok, ha van cigim. A pólóm zsebébe nyúltam és a kezem átment a szellemtestemen. Nem volt sem cigarettám sem zsebem.

Az élmény során melyik ponton érezted magad a legtudatosabbnak és legéberebbnek? Végig tökéletes volt.

Felgyorsult vagy lelassult az idő múlása? Nem

Hasonlítsd össze az élmény során tapasztalt hallásod közvetlen az élmény előtti szokásos hallásoddal. Zene volt a Mennyben. Korábban hangos zúgás volt a füleimben.

Bementél alagútba vagy átmentél rajta? Igen Egy vezető bevezetett az alagútba. Egyáltalán nem szerettem az alagutat. A saját vagy szellemem sebessége olyan gyors volt ami megijesztett és nagyon rossz érzés volt.

Találkoztál vagy érezted a jelenlétét korábban elhunyt (vagy még élő) lénynek? Igen Egy ember az alagútban megnyugtatott. Tizenkét öreg ember a köd túloldalán az alagút végén bíztatott, hogy menjek át a ködön. Majd egy vezető jött értem. Két barát, akik 4 évvel korábban meghaltak a földön. A férfi aki az élet értékelésem vezette. Néhány férfi egy kültéri könyvtárban és Jézus.

Láttál ragyogó fényt vagy érezted hogy körülvesz? Igen Az alagút külső része fénylett. Az alagút amiben voltam úgy nézett ki mint egy műanyag ruhaszárító cső, ami a ruhaszárítókhoz csatlakozik.

Beléptél valamilyen földöntúli világba? Egyértelműen misztikus vagy földöntúli birodalomba

Milyen érzelmeket éreztél az élményed alatt? Én az vagyok akinek tudnia kell, hogy “miért” szerettem az utat. Az érzelmeimet valamennyire beárnyékolta a tény amit megtudtam, hogy vissza kell jönnöm a földre. De elvittek egy körútra, mielőtt visszatértem. Nagyon nagyon boldog voltam ott.

Úgy tűnt mintha hirtelen megértenél mindent? Mindent az univerzumról Amikor beszéltem Jézussal és éreztem a szeretetének sugárzását irányomban, mindörökre megtudtam hogy amit a vasárnapi iskolában és a templomban tanítottak, az teljes mértékben igaz. Most már semmi kétség.

Felidéződtek a múltad korábbi eseményei? Teljesen és részletesen újraéltem az életem. Megtudtam hogy két ember meghalt egy autóbalesetben aminek részese voltam és nem tudtam korábban a kimenetelét. Egy két sávos autóúton mentem és elkezdtem előzni egy lassan haladó autót. Láttam felém közeledni egy autót így lelassítottam és visszamentem az eredeti helyemre viszont a mögöttem haladó autó ezt a helyet akarta elfoglalni és leszaladt az útról majd egy fának csapódott. Az élet értékelésemkor láttam mindent láttam és tudtam hogy az autó két utasa meghalt.

Láttál jövőbeli eseményeket? Jeleneteket a világ jövőjéből Jézus mondta, hogy térjek vissza a földre és meséljem el minden embernek ezt az utamat. Tudtam, hogy megteszem.

Elértél egy határt vagy vissza nem térési pontot? Elértem egy koráltot amit nem léphettem át; vagy visszaküldtek akaratom ellenére A férfi aki az élet értékelésem tartotta elmondta a vezetőmnek, és én is megtudtam. Visszautasítottam. Sírtam. Kiabáltam. A földön feküdtem és sikoltoztam. Nem akartam visszatérni a földre. Ekkor kértem hogy láthassam az Ura. Egy emelvény szerű területre vittek és mondták hogy várjak. Jézus nemsokára megjelent fehér ködben. Hallottam a hangját a ködből és hamarosan láttam is.

A vallási háttered a HKÉ idején: Bizonytalan

Vallási háttered jelenleg: Konzervatív/fundamentalista

Történt bármilyen változás az értékrendedben vagy hitedben az élményed után annak hatásaként? Igen Most már tudom, hogy Jézus valódi. Semmi kétség. A meggyőződés sokkal erősebb mint a hit. Amikor visszatértem a Mennyből elkezdtem mások érdekeit a sajátjaim elé helyezni. Próbálok egyenes maradni és imádkozom a bűneim bocsánatáért. Egyszerűen vissza kell kerülnöm a Mennybe, de a jutalom másoknak egy jó ember és ez a jutalom azonnali.

A változások az életedben, a halálközeli élmény következtében: Jobb lett

Megváltozott az életed az élmény eredményeként? Úgy érzem jó úton haladok a Mennybe vezető út fele, amikor majd tényleg meghalok. De emlékezzetek, hogy sosem halunk meg.

Változtak a kapcsolataid kimondottan az élményed miatt? Jobb ember lettem. Mindenkire ugyanúgy tekintek, mivel megtanultam szeretni az ellenségeim, ami éveket vett igénybe. Minden viselkedésem és szokásom másokkal kapcsolatban automatikusan jön. Semmit sem csak azért teszek, hogy visszakerüljek a Mennybe. Megtanultam, hogy ne csak azért legyek jó hogy visszakerüljek a Mennybe. Legyek jó, mert jó vagyok. Egy valóban őszinte és nyílt kívánság másoknak segíteni. Úgy érzem hogy ha van valamim aminek örülök, de mást boldogabbá tenne, akkor odaadom neki.

A HKÉ után:

Nehéz volt kifejezni az élményed szavakkal? Nem

Lett bármilyen pszichikai, nem szokványos vagy egyéb speciális adottságod az élményed után, amivel az élményed előtt nem rendelkeztél? Igen Ötven vagy több pszichikai élményem volt a visszatérésem óta a Mennyből. Sok dokumentált is. Volt pszichikai élményem azelőtt is mielőtt a Mennybe mentem. Tudtam dolgokat a jövőről és sok embernek elmondtam amik történni fognak és amikor történni fognak. Ezek az események benne vannak az iratban amit legépeltem.

Van egy vagy több része az élményednek ami(k) különösen jelentőségteljesek számodra? Az élmény legjobb része a Jézussal való találkozás és a hosszú és jó beszélgetés volt. Nem sok mindent tarthatsz titokban előtte. Az elmédbe jutó gondolatokat ismeri. Ugyanúgy válaszol. Gondoltam dolgokat amik miatt szégyelltem magam. A legrosszabb része az volt, amikor megtudtam hogy vissza kell térnem a testembe. Az alagúton keresztüli utazás rémisztő volt. Félek a következőtől.

Megosztottad valaha ezen élményed másokkal? Igen Elkezdtem elmesélni bárkinek aki figyelt. 25 előadást tartottam egy főiskolán a tanulóknak. Volt lehetőségem a halál közelében levő embereknek beszélni. Sok embernek elmesélem az interneten. Néhányan nem hisznek nekem. Mások boldogok attól amit elmesélek nekik. Egy férfi akinek két hete volt hátra sírt a boldogságtól mert elmondtam neki a HKÉ történetem és mondta, hogy tudja hogy igaz, mivel én voltam az aki elmesélte neki. Több mint ezer embernek mondtam el mióta visszatértem. Szerintem az emberek nulla százaléka változtat az életén. Talán segítettem néhányaknak és nem tudok róla. Viszont biztosan tudom, hogy segítettem azon aki sírt és két héttel később meghalt. Kik vagyunk mi itt a Földön, hogy tudjuk mit éreznek és gondolnak az emberek erről a témáról?

Bármikor az életben, bármi reprodukálta az élményed bármely részét? Nem

Van bármi más amit még szeretnél leíri az élményedről? Bárcsak minden ember átélhetné ezt az utat. Milyen csodálatos világban élhetnénk.

Van bármilyen más kérdés amit ha feltehetennénk, segítene átadni az élményedet? Ezen gondolkozom még. Majd válaszolok rá. Ó mennyire hatalmas és mély téma.